Mechanikus? Automata? Mechanikus automata?! Mi a különbség? Tisztázzuk!
Hagyományos mechanikus órák
A hagyományos mechanikus órák esetében a működéshez szükséges energiát egy rugó biztosítja, melyet manuálisan kell felhúzni. Minden egyes felhúzással a rugóban megnő a feszültség, mely fokozatosan szabadul fel, az így tárolt energia pedig a fogaskerekeken át az óra pontos járását biztosítja. Ha a rugóban tárolt energia elfogy, a mechanikus időmérőt újra, kézi erővel kell felhúznunk. Az, hogy egy mechanikus órát milyen rendszerességgel kell újrahúzni, modelfüggő; a legtöbb típus 24-40 óra közötti, ún. járástartalákkal rendelkezik, de a felsőbb kategóriákban nem ritka a 70-80 órás tartalék sem. Habár körülményesebbnek tűnik egy ilyen óra viselése, sokan pont az 1-2 naponta ismétlődő rituálé miatt kedvelik ezt a „hagyományosabb” órakészítési eljárást.
Automata (mechanikus automata) órák
Alapjaiban pontosan úgy működnek mint mechanikus társaik, de van egy fontos különbség: az automata órák nem igénylik kézi felhúzást. A működésükhöz szükséges energiát egy belső rotor biztosítja, ami a viselő karjával együtt mozog. Ez a rotor energiát termel, amely felhúzza a rugót, így az óra folyamatosan „töltődik”, amíg viseljük. Mivel szerkezetük alapvetően azonos egy mechanikus óráéval, járástartalékukban nincsen nagy eltérés. Habár viselésük kevésbé körülményes, de az extra szerkezeti elemek miatt sokszor drágább, vastagabb és nehezebb konstrukciók. A legtöbb esetben az automata órákai kézzel is húzhatók.
Az órák üvegei: A legfontosabb típusok és jellemzőik
Az órák üvegei nemcsak esztétikai szempontból fontosak, hanem meghatározzák az óra tartósságát, karcállóságát és a mindennapi használat során nyújtott védelmét is. Az alábbiakban bemutatjuk az órákban leggyakrabban használt üvegtípusokat, hogy könnyebben eligazodhass a különböző lehetőségek között.
Ásványi üveg: A legelterjedtebb választás
Az ásványi üveg az egyik leggyakoribb üvegfajta, amit az órákhoz használnak. Közepes keménységű anyagról van szó, amely jó ellenállást biztosít a kisebb behatásokkal szemben, de nem annyira strapabíró, mint keményebb társai (alább). Előnye, hogy olcsó és kevésbé rideg anyag, így nagyobb behatás esetén, habár karcolódik, repedése és törése kevésbé jellemző.
Plexiüveg: A klasszikus, olcsó megoldás
A plexiüveg, más néven akrilüveg, a legolcsóbb választás az órák üvegezéséhez. Bár könnyen karcolódik, az egyik előnye, hogy a kisebb sérüléseket polírozással könnyedén eltüntethetjük. A plexiüveg rugalmas, így nem törik el könnyen, inkább csak „megnyomódik”, ezzel védve az órát a komolyabb sérülésektől. Az ilyen üveg jellemzően vintage vagy digitális modellekben található meg.
Hardlex üveg: A Seiko saját fejlesztése
A Hardlex üveg egy speciális üvegtípus, amit a Seiko fejlesztett ki. Az ásványi üveghez hasonló, de valamivel keményebb és jobban ellenáll a karcolásoknak. Hardlex üveget (értelem szerűen) főként Seiko órákon találunk, de az egyik legjobb választás lehet azok számára, akik egy közepes árkategóriájú órát keresnek, ami mégis jobban ellenál a karcoknak mint egy hagyományos, ásványi üveggel szerelt időmérő.
Zafírüveg: A prémium választás
A zafír az egyik legkeményebb és legellenállóbb anyag, amit az órák üvegeinek gyártásához használnak. Rendkívül karcálló, tulajdonképpen lehetetlen megkarcolni, így általában a középkategóriában találkozhatunk vele először. A zafírüveg szintetikus formában készül, és habár rendkívül kemény és tartós, rideg mivoltából adódóan az erős ütésekkel szemben hajlamos lehet törni.
K1 Kristály: Kiváló ár-érték arány
Ez az üveg egyfajta kemikálisan edzett ásványi üveg, amely keménységében és karcállóságában a zafírüveghez áll legközelebb. Bár nem olyan kemény, mint a zafír, a K1 kristály még mindig elég ellenálló ahhoz, hogy megvédje az órát a mindennapi használat során előforduló kisebb karcolásoktól, ráadásul előállítása jóval olcsóbb, mint a zafírnak. A K1 kristályt gyakran használják középkategóriás órákban, mivel kiváló ár-érték arányt biztosít a felhasználók számára.
